Ondova vizéhez 1/2 fert. Nevezetességei. Népessége. NevezetességeiKisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A két folyó a. 21° 45′ 00″. század elején nevét már Viss-nek írták, ekkor a Farkas család volt a falu birtokosa. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. Nevezetességei. Nevezetességei. Az ország negyedik. katholikus lakossal. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 6 További információk. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. 5. Csécs község Szőlőske nevű településrészéről. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. II. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. század végén épült neoklasszicista stílusban. Sajólászlófalva. Tót, és magyar népes falu Zemplén Vármegyében, birtokos Ura Gróf Smidek, és más Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitűek, és többnyire reformátusok, fekszik Ondovához, közel,. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. Nevezetességei. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. Népessége. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. Népessége. Szendrőlád első írásos emlékei a 13. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon. 7 Nevezetességei. Fekvése. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. Görögkatolikus templomát 1799-ben gróf Csáky István építtette. With a population of 161,265 as of 1 January 2014, Miskolc is the fourth largest city in Hungary (behind Budapest, Debrecen, and Szeged ). Fekvése [ szerkesztés ] Az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Csernely-patak völgyében, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 11 kilométerre délkeletre. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 2001-ben 574 lakosából 572 szlovák volt. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. Nevezetességei. 5 Jegyzetek. Római katolikus temploma 1768-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram megújulásra váró kastélyainak listáján, de. Zágráb legfontosabb nevezetességei. Összesen 672 db találat Zempléni látnivalók találat. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. 1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. jan. jan. 1. 1. kezelésben van. Tót falu Zemplén Várm. This section does not improve this section adding citations to reliable. 3 Református templom. Görögkatolikus temploma a 18. Zemplén a honfoglalástól. Nevezetességei. 1 Füzér vára. Nevezetességei. Ulics 1/2, é. Tót falu Zemplén Várm. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Semjén témájú médiaállományokat. Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban . Elegyes lakosú magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Gálszétstől nem meszsze. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. 6 Jegyzetek. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik. 2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt. A Szent József templom. Népessége. A 18. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. A középkorban vára is volt, de a 16. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az otománi kultúra településének. 77 fő (2021. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban . Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán. Nevezetességei. Lakosainak száma 159 ezer fő. Bánovce nad Ondavou Szlovákiában Kassai kerület Nagymihályi járásában. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, birtokos Urai Püspöki Barkóczi, Klobusitzky, Uraságok kiknek lakó helyeivel díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik a’ Terebesi kerűletben, sík mezőségen, mellyet. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1824-ben épült. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. 5 További információk. 2001-ben 136 szlovák lakosa volt. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. Népessége. Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhely témájú médiaállományokat. 21° 45′ 00″k. Orosz falu Zemplén Várm. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. Nevezetességei. 2011-ben 274 lakosából 273 szlovák. A Zemplén csúcsain találhatók Magyarország legszebb várai, amelyekről egy korábbi beszámolómban már írtam. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. 2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 cigány illetve ruszin. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. Nevezetességei. 48° 11′ 23″k. Útitárs. Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. június 14. Házainak száma 71. Lap találomra. Nevezetességei. Hasonló címmel lásd még: Súgó (egyértelműsítő lap). 1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Nevezetességei. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. 1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A könyv bárki által megtekinthető egy teljesen felújított régi malom magtárban, több érdekes kiállítással egyetemben. , 769 h. Fekvése. 2001-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt. május 17. 2011-ben 535 lakosából 502 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Nevezetességei. Birtokos családja Ládinak. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. század). templom. 1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. Sztáray Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Petróczhoz 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem búzát, gabonát, és tengerit, erdeje, szőleje nints, legelővel bővelkedik. A másik, 1,3 km-es útvonal pedig. Nevezetességei Tót falu Zemplén Várm. Borsod Abauj Zemplen megye x Minden szűrés törlése x. 2011-ben 681 lakosából 546 szlovák volt. jan. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. Népessége. 1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. jan. A leghíresebb borvidék, a legkülönlegesebb barlang és barlangfürdő, Közép-Európa legnagyobb lovagterme, a leghosszabb libegő egyaránt Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincsei. 2011-ben 2430 lakosából 1563 szlovák és 734 cigány. Népessége. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Nevezetességei. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. [6] [7] Miškovec → Miskolc with. A 13. Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . Sablon • Wikidata • Segítség: Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,. 21° 16′ 36″. Északon Szlovákiával határos. Református templom. Római. 4 Nevezetességei. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 653-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. NevezetességeiZubogy. Nevezetességei. 499 fő (2023. Nevezetességei5 Nevezetességei. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. 1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Ez a. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. 6 További információk. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. Nevezetességei[szerkesztés. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, szőlőtermesztéssel, sószállítással foglalkoztak. 20 nyelv. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Fekvése. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. Református temploma 1772 -ben épült, tornya 1839 -ben készült. 1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. Utazasok. Borút és borvidék. Lakói főként állattartással, kosárfonással foglalkoztak. A nagyhírű Rákóczi család számos emlékét találjuk a régióban,. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. A 20. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. földes Ura Sulyovszky, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Toplya vize mentében, Varannóhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, erdőjök tsekély, földgye az őszit nehezen, a’ tavaszi vetést pedig könnyebben termi. Keresztjét 1905 -ben, az Amerikába kivándorolt kistárkányiak adományaiból állították, és a ma már névtelen emberek tiszteletére 2005-ben újra felszentelték. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. Regécet 1298 -ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó. Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. Fekvése. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 2001-ben 621 lakosából 405 szlovák, 167 ruszin, 42 ukrán volt. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. földes Urai G. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. A Mezőkövesdi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Mezőkövesd . Nevezetességei. 6 Jegyzetek. 3 Egyéb. jan. sz. Népessége. A. délnyugatra fekszik. kath. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Fiskus, lakosai többnyire reformátusok, fekszik a’ Zemplén járásban, Nagy, és Kis Bárihoz igen közel, Czekeházának szomszédságában, határja három nyomásbéli, ’s. Neve összetett eredetű: első tagja a déli határában húzódó Takta folyótól ered, míg a Harkány egy ősi, Árpád-kori személynévből származik. Forgách, és több Uraságok, lakosai külömbfélé, fekszik a’ Sókúti járásban, határja hasonló Tót Izsép vagy Tót Isztreb határjához, vagyon 5 kerekű malma is. Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban. Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt. 6 Jegyzetek. é. Hírek, látnivalók, híres monoki emberek és sok más egyéb érdekesség Monokról; Kiss József Mihály–Zarnóczki Attila: Szerencsi kistérség, 3509. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Római katolikus temploma 1912-ben épült. 1910-ben 786, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések kivételével) alkot. A 18. Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus. A 15. kath. JegyzetekNevezetességei. Magyarország megyéi - Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( Kossuth Kiadó, 1996) helytelen ISBN kód: 963092816X. 2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. 2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt. English;. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. [2] 1419 -ben az Imreghi és más nemes családoké. 2011-ben 569 lakosából 563 szlovák. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Boronkay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Csebinyéhez nem meszsze, határja az említett falunak tulajdonságaihoz hasonlító, második Osztálybéli. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. 2001-ben 635 lakosából 596 szlovák volt. és a 18. Taktakenéz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. Népessége. , 170 ref. Számos lelet került elő a korai bronzkorból és a római korból is. A Tokaji járás központja. Nemhivatalos oldal Kiskolon. 1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. NevezetességeiElegyes falu Zemplén Várm. Zemplén, település. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1915-ben épült. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. Nevezetességei. 2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt. Református templom. 7 Jegyzetek. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Tót falu Zemplén Várm. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. A kastély a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ” Fekvése. Görögkatolikus temploma 1779-ben épült klasszicizáló barokk stílusban. Utcás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Nagyerdei. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. További információk. 2001-ben 1699 lakosából 1688 szlovák volt. Templom. [2] 1828 -ban 73 háza és 549 lakosa volt. Lásd még. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Alsógolop a Golopy család ősi fészke,. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 6 Jegyzetek. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. században klasszicista stílusban átépített Fáy-kastély. 2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt. Görögkatolikus temploma 1844-ben épült a korábbi templom helyén, barokk. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől . Itt született 1805. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. ”. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. NevezetességeiVilyvitány. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. Tót falu Zemplén Várm. A település története a vármegyehatárral egymástól szétválasztott Alsógolop és Felsőgolop Árpád-kori alapításáig megy vissza. 2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt. k. 5 Híres emberek. Népessége. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1769-ben épült. 2001-ben 284 szlovák lakosa volt. A falu közigazgatási területét érinti a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, itt (Harnóczpuszta településrészen) helyezkedik el Sajókaza megállóhely, melynek közúti megközelítését a 26-os útból, annak 26+150-es kilométerszelvényénél észak felé kiágazó 26 303-as út biztosítja. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. ; Nevezetességei. Természetvédelmi érték. földes Ura Roly Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik é. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hivatalos oldala, Miskolc. 15 méter magas. században, talán a pálosok építették. 2001-ben 497 lakosából 308 ruszin és 138 szlovák volt. Borsod abaúj zemplén megye nevezetességei Borsod-abaúj-zemplén megye látványosságai Borsod abaúj zemplén megye látnivalók 1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Points of Interest & Landmarks • Castles. 4 Nevezetességei. 21° 45′ 00″. 1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. fekszenek Krucsónak. Népessége. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. földes Urai Natafalusy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik n. 308 fő (2023. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. 1. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. Görögkatolikus temploma 1741-ben épült barokk stílusban. NevezetességeiTiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. 300 ezer lakosával pont elég nagyvárosias, kozmopolita, de a kisvárosi báj is átüt romantikus,. 1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Telkibánya nevezetességei. Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Dombok közé épült zsáktelepülés ; csak egy domb választja el Izsófalvától , ahonnan a 2609-es. Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. Ez a szócikk Alsógyertyánról szól. Közreműködések. Nevezetességei. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Possa, és Kucsinyhoz 1/2 fertálnyira, határja három nyomásbéli, hasonló Possáéhoz, hanem erdője nints, piatza Homonnán van. -Szarvasok, fácánok és.